Darwin béka

Darwin béka tudományos osztályozása

Királyság

Animalia

Törzs

Chordata

Osztály

Kétéltűek

Rendelés

Anura

Család

Rhinodermatidae

Nemzetség

Orrszarvú

Tudományos név

Rhinoderma Darwinii

Darwin békavédelmi állapota:

Darwin béka helye:

Darwin béka tényei

Fő zsákmány

Rovarok, férgek, csigák

Megkülönböztető jellemző

Kis testméret és levélszerű megjelenés

Élőhely

Bükkfás erdők és mezőkön

Ragadozók

Rágcsálók, kígyók, madarak

Diéta

Húsevő

Életmód

• Magányos

Kedvenc étel

Rovarok

típus

Kétéltű

Átlagos tengelykapcsoló-méret

30

Szlogen

Holt levélként álcázza magát!

Darwin béka fizikai jellemzői

Szín

• Barna
• Szürke
• Fekete
• Így
• Zöld

Bőr típus

Áteresztő

Csúcssebesség

5 mph

Élettartam

10 - 15 év

Súly

2 g - 5 g (0,07oz - 0,17oz)

Hossz

2,5 cm - 3,5 cm (0,9 hüvelyk - 1,4 hüvelyk)

Az egyedülálló húsevő Darwin béka akár 70 napig is ebihalakat hordoz vokális zsákjában!

Darwin békája Chile és Argentína patakjaiban és erdőiben őshonos. Ez az apró békafaj a nevét Charles Darwin felfedező után kapta. A békát 1832 februárjától 1835 szeptemberéig tartó híres „Beagle utazása” során fedezte fel. Darwin béka képes álcázás magát az erdő talaján, köszönhetően annak, hogy kiszáradt levélként néz ki.

5 Darwin béka tényei

• A hím Darwin békái körülbelül 50-70 napig hordják a kikelt ebihalokat a hangtáskájukban.
• Darwin békái azok húsevők , eszik kicsi rovarok , csigák , férgek és pókok.
• Mindkét emberek és a gomba a hibás a békák pusztulásának csökkenésében.
• Ezek az apró békák csak 1,4 hüvelykig nőnek.
• Annak ellenére, hogy kicsiek, Darwin békái akár öt mérföld per óra sebességgel haladnak.

Darwin béka tudományos neve

Darwin békáinak nevezik ezeket az Amphibia osztály apró kétéltűjeit, amelyek tudományos nevét viselikRhinoderma darwinii. A családhoz tartoznakRhinodermatidae.

A Darwin-békák két faja létezik. Az egyik Chile északi részéből származik, míg a másik Chile déli részén és Argentínában él. Sajnos a tudósok úgy vélik, hogy Darwin északi békája kihalt egy halálos gomba kitöréséből. De remény marad, hogy ezek az északi fajok még mindig léteznek valahol Észak-Chile erdőiben.

Tudományos nevük közül a „rhinoderma” orrszarvú orrot jelent. De a közös nevüket a felfedezőtől kapják, aki felfedezte és dokumentálta létezésüket, Charles R. Darwintól.

Darwin béka megjelenése és viselkedése

Darwin béka felsőtestének bőre barna vagy zöld színű, nagy foltokkal. Alsó oldala általában fekete vagy fehér. Bőrükön számos szemölcs is található.

Az apró béka színére és bőrszerkezetére támaszkodva álcázza magát az erdő talaján és patakokban, úgy néz ki, mint egy szárított levél. Minden egyes béka testnyomtatása és színei az ember ujjlenyomatához hasonlóan működnek. Nincs két béka, amelyeknek pontosan ugyanaz a mintázata.

A béka teste lekerekített, de feje háromszög alakú, hegyes orrú. Vékony lába nagyon jól működik, ha akár öt mérföld per órás sebességgel ugrál az erdő talaján. Csak a hátsó lábán van heveder a lábujjak között, ideális úszáshoz. Ez lehetővé teszi, hogy az első lábak jobban megfogják a talajt.

Ez a kis béka méreteiben hasonló a varrható gyűszűhöz. Átlagosan 0,9-1,2 hüvelyk hosszú.

A Darwin béka egy nappali lény, vagyis éjjel alszik, és napközben többnyire aktív. Amikor a ragadozók fenyegetik, a béka holtan játszik. Nagyon mozdulatlanul fekszik az erdő talaján, vagy patakban lebeg. Színe és héjmintái miatt holt levélnek tűnik, tökéletesen keveredve az erdei törmelékkel.

Darwin béka élőhelye

Darwin békái Chile és Argentína tisztásain és erdőiben élnek. A békák szívesebben élnek erdőkben, lápokban, valamint a lassan mozgó patakok vagy mocsarak szélén. De az átlagos tengerszint felett 3600 méteres magasságban élnek. Összességében az élőhelyük magában foglalja a gyepeket, az erdő talajának fás törmelékét, a mohás területeket, a fiatal fákat, a fiatal bokrokat és az őshonos erdők másutt.

A Darwin's Békák a legalkalmasabbak olyan helyekre, ahol rövid a növényzet, amelyek nedvesen és hűvösebb hőmérsékleten tartják a talajt. Mivel színük megegyezik az élőhelyekkel, ahol élnek, jobb helyeket is találnak a ragadozók elől.

Napközben és alvás közben a Darwin békái rönk vagy moha alatt menedéket keresnek. Élvezik a napfényt is, ha nincsenek ragadozók a közelben.

Darwin béka diéta

Mint sok kétéltűje és béka unokatestvérek, Darwin béka húsevő. A zsákmány elfogása érdekében a húsevő béka egyszerűen csendben ül, és várja az elhaladó rovarokat, pókokat, csigák és férgek. Amikor a zsákmány közeledik, a béka hosszú, tapadós nyelvével gyorsan és csendesen lesbe kergeti.

Darwin béka ragadozói és fenyegetései

A Darwin-békák legnagyobb fenyegetését a chytrid gomba okozza, amely a chytridiomycosis nevű fertőző betegséget okozza. Ez a gombás fertőzés több béka elpusztítására képes, gyorsabban, mint természetes ragadozói, ill emberek . A tudósok nem ismerik a gombás fertőzésért felelős baktériumok eredetét. De úgy gondolják, hogy az észak-chilei Darwin északi békafajának teljes populációját kiirtotta. Ez azt jelenti, hogy csak Darwin békáinak déli lakossága marad Chile déli részén és Argentínában.

A Southern Darwin's Békák az állati ragadozók folyamatos fenyegetéseivel is szembesülnek. Ezek közé tartoznak a rágcsálók, kígyók , és madarak .

Ha egy ragadozó közel van, a Darwin-béka színét használja, hogy elrejtse az állat elől. Azáltal, hogy nagyon csendesen fekszik az erdő talaján, a béka beolvad a környezetébe. A ragadozók csak azt látják, hogy egy másik elhullott levél látszik a földön. A békák is leereszkednek vagy egy patakba ugranak, és levelekként lebegnek a folyón.

Az emberek urbanizációval fenyegetik a Darwin béka élőhelyét. Az erdőirtás és a városok behatolása elveszi a békák élőhelyét emberi felhasználásra. Egyéb veszélyek az éghajlatváltozás következményei: a változó hőmérséklet és a fokozott napsugárzás hatására a békák elpusztulhatnak.

Úgy gondolják, hogy az északi Darwin béka az kihalt . Déli unokatestvére Dél-Chile és Argentína sebezhető a kihalásig. Kihalási kockázatukat elsősorban az emberi erdőirtás, az éghajlatváltozás és a gombás fertőzés veszélye okozza.

Darwin béka reprodukciója, babák és élettartam

A szaporodás érdekében a Darwin's Frog hímneműek éjszaka és egész nap hangosan szólítják a nőstényeket. Ez a hívás a „piiip” hangok gyors mintázata. Amikor egy hím nőstényt talál, akivel párosítani lehet, menedékre vezeti tenyésztésre. Ez a menedék általában mohás rönk vagy más részleges burkolat.

A Darwin béka nagyon szokatlan abban, ahogyan gondozza fiataljait. Minden párzási időszak ideális esetben akár 40 tiszta tojást eredményez egy tengelykapcsolón. A nőstény a tojások tengelykapcsolóját lombos törmelékbe rakja az erdő talajára. A hím megtermékenyíti a petesejteket, majd a közelben marad, mert munkája nincs befejezve. Körülbelül három hétig vár a tengelykapcsoló közelében, amíg a lárvák nem tudnak felpörögni a petéjükben. Ezután az összes petét a torkának hangzsákjába kanalazza. Körülbelül három napot töltenek, mielőtt ebihalba kelnek.

Az ebihal még 50-70 napig a hím hangzsákjában marad. Ez idő alatt az apabéka a zsákon belüli folyadékokból táplálkozik. Az ebihalak táplálékot nyernek a tojások sárgájából is.

A hangzacskóban eltöltött 50-70 napjuk végén az apró csecsebecsék apjuk szájába költöznek. A hím béka ekkor látszik kiköpni a kis békákat. Ez a folyamat általában egy pataknál zajlik.

A Darwin békái 10–15 évet élhetnek a vadonban.

Darwin békapopulációja

Az Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) felsorolja Darwin békáit (Rhinoderma darwinii) a veszélyeztetett fajok vörös listáján veszélyeztetett a népesség miatt csökken.

A felsorolt ​​természetvédelmi fenyegetések a következők:

• Városfejlesztés
• Mezőgazdaság és erdőirtás
• Tűz és tűzoltás
• Invazív betegségek
• Környezetszennyezés
• Vulkánok
• Aszály