Az Ember korai napjaiban az élet sokkal alaposabb volt, mivel az embereknek meg kellett tanulniuk a körülöttük lévő természeti világot. A korai embereknek meg kellett tanulniuk megismerni, hogy mely növények és bogyók ehetők és melyek mérgezőek, de nem pusztán vegetáriánus étrend tette az emberi fajt olyan intelligenssé, mint manapság.
A korai vadászó-gyűjtögetők a közeli folyókban és patakokban halásztak volna, és vadakra vadásztak volna, akik körülöttük éltek, hogy fenntartsák magukat. A szupermarketek csomagolt termékeivel és a rendelkezésre álló kényelmi élelmiszerek széles skálájával azonban ma nagyon eltérnek a dolgok, sok ember, aki húst fogyaszt, fogalma sincs arról, hogy melyik állatból származik.
A legrosszabb azonban az, hogy a nyugati háztartások többsége nem is akar gondolkodni azon a tényen, hogy olyasmit esznek, amelynek élete volt, mielőtt az megjelent volna a vacsoraasztalon, és gyakran nem volt hajlandó enni semmit, ami valójában egy állat (ami minden tekintetben tiszteletlen a kérdéses állattal szemben).
Azok számára, akik húst fogyasztottak, tudomásul kell venniük, hogy a mai életmódunk tette oly könnyedé a mindenféle állati termék megszerzését, és hogy az elfogyasztott húsnak és halnak volt élete annak ellenére, hogy milyen lehet vákuumcsomagolt műanyag.
A fejlett világban elvesztettük a kapcsolatot azzal, amit valójában a szánkba adunk, hogy fenntartsuk önmagunkat, és ezt jobban át kell gondolni. Az állatokat manapság világszerte kereskedelmi céllal tenyésztik, hogy táplálékot biztosítsanak az embereknek, így ha nem tudod elfogadni, hogy egy állatot eszel, akkor nem igazán szabad enni.
